Ismét a természetfilmek kedvelőinek szól a következő NatGeo Wild bemutató, mely egy szemet gyönyörködtető, lebilincselő felvételek sokaságával rendelkező két epizódos minisorozat.
Észak Zambiából indul meg az utazásunk, innen ered csörgedező patakként a Kongó, ami 4700 kilométer hosszú útja során, a világ egyik legjelentősebb folyójává duzzad, milliónyi állat-, rovar- és növényfaj zavartalan életét biztosítva hosszan tartó lassú menetelése során.
Első rész: Szörnyek folyója
A Kongó bolygónk legmélyebb folyója, vízhozam tekintetében a második helyen áll az Amazonas mögött. Míg útja végére ér, sok neve és mégtöbb arca van a benne és körülötte élő, belőle táplálkozó titokzatos vad világnak.
Minden év novemberében a Kongó partpidékének kasankai területén elsötétül az ég, hiszen Közép Afrika minden területéről ide sereglik milliónyi pálma-repülőkutya. Ez a nagy testű gyömölcsevő denevércsapat ilyenkor mintegy hatezer tonnányi beérett vad naspolyát, mobolaszilvafa gyümölcsét és szegfűszegfa termését szüreteli le az 50 futballpályányi területről. 10 hétig tartó őrölt nyüzsgés után szétszélednek ürülékükben szétszórt magvakkal biztosítva az erdő túlélését, továbbfejlődését.
A Kongó rettentő vízmennyiségét tizenhét folyó táplálja a Bangweulu hatalmas mocsárvidékén találkozva. A helyiek nyelvén a terület elnevezése: ahol az ég és a föld találkozik. És valóba az elnevezés hűen tükrözi földünk legnagyobb kiterjedésű lápvilágának a látványát.
A vidék 5 méter magas papirus-dzsungelének egyik ragadozóját is itt találjuk, kinek csőre egy 36-os méretű cipő nagyságával vetekszik. Ez az igazán mókás fizimiskával rendelkező madár a másfél méter magas papucscsőrű gólya. Akár órákra mozdulatlanságba merevedve les zsákmányára, amely akár szövőmadár fiókája, de a lába alatt a vízből levegőért fel-fel bukkanó kopoltyúval, és kezdetleges tüdővel is rendelkező gőtehal is lehet.
A gőtehal, aki egyébként ha nem fut össze a gólyával, egy igazi túlélő, a száraz évszak beköszöntével a kiszáradó mederbe beássa magát, ahol akár két évig is álomba szenderül az újabb esős időszak beköszöntéig.
De nem ez az egyetlen érdekesség a film során. Meglepő például látni amint a csipegető gyöngytyúkok viszonylagos nyugalommal álldogálnak a fűben egy éhes, épp vadászó hatalmas sziklapitontól néhány centiméterre.
Továbbá érdekes, bár nem túl gusztusos látvány a vezér víziló territórium kijelölésének módja. A párzásra kész hím vízilovak hadakozása is természetesen hozzátartozik a hömpölygő víz változatos életéhez.
És ez csak néhány kiemelt kép a folyamatosan lüktető élettel teli hatalmas folyó vonulását kísérő momentumokból. Csodáljuk meg együtt a Kongó-medence páratlan paradicsomi látványt nyújtó állat és növényvilágát, melynek jó része a világon egyedül csak itt fordul elő.
Le a kalappal a film készítői előtt. Káprázatos képi világ, és a hozzárendelt zene pompás elegye egyszerűen megfogja, a székhez szögezi a nézőt. Csodálatos hangulat lengi körül a filmet. A végére érve az ember szinte visszavágyik oda, abba a lassú kellemes nyugalomba a mi borongós koratavaszias időjárásunkból.
És le a kalappal a fordító, és a lektor munkatársak előtt is akik végre nem a száraz szövegkönyv alapján Connecticut állam, vagy Los Angeles területét vetik elénk, mint viszonyítási alapot hanem Debrecen, Kárpátalja, vagy Budapest nagyságrendekben jellemzik az éppen bemutatott területeket.
VAD KONGÓ
január 21-én, kedden 21:00-kor - Nat Geo Wild
STB tollából
